MAGVETŐ,  ZAKEUS, KENYÉRSZAPORÍTÁS, VÍZEN JÁRÁS, SZÍNEVÁLTOZÁS,GYEREKEK, GAZDAG IFJÚ, LÁZÁR FELTÁMASZTÁSA
SZÖVEG:http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/

LETÖLTÉS:

https://goo.gl/photos/stJwFZS7Ka5rxiVS9

 Lk 10.3
Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé.
Lk 10.4
Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek.
Lk 10.5
Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!
Lk 10.6
Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok.

 

 

 Mt 13.3
Ekkor példabeszédekben sok mindenre tanította őket, mondván: "Íme, kiment a magvető vetni.
Mt 13.4
Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az égi madarak és fölcsipegették.
Mt 13.5
Más mag köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég föld. Gyorsan kikelt, mert nem volt mélyen a földben.
Mt 13.6
Amikor azonban forrón tűzött a nap, elszáradt, mert nem volt gyökere.
Mt 13.7
Ismét más szúrós bogáncsok közé esett. Amikor a bogáncsok felnőttek, elfojtották.
Mt 13.8
A többi jó földbe hullott s termést hozott, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat.
Mt 13.9
Akinek füle van, hallja meg!"

 

 

 Mt 14.15
Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: "Elhagyatott itt ez a hely, s már az idő is későre jár. Bocsásd el a népet, hadd széledjenek szét a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!"
Mt 14.16
Jézus azonban így válaszolt: "Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!"
Mt 14.17
"Csak öt kenyerünk van, és két halunk" - felelték.
Mt 14.18
"Hozzátok ide!" - mondta,

 

 

 Mt 14.19
s meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta őket. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek.

 

 

 Mt 14.20
Mindnyájan ettek s jól is laktak. A maradékból tizenkét kosarat teleszedtek.
Mt 14.21
Az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva mintegy ötezer férfi evett.

 

 

 Mt 14.22
Ezután nyomban szólt a tanítványoknak, szálljanak bárkába, és evezzenek át a túlsó partra, addig ő hazaküldi a népet.
Mt 14.23
Miután hazaküldte, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben besötétedett, s ő ott volt egymagában.
Mt 14.24
A bárka már jópár stádiumnyira járt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt.
Mt 14.25
Éjszaka a negyedik őrváltás idején a víz tükrén elindult feléjük.
Mt 14.26
Amikor a tanítványok észrevették, hogy a vízen jár, megrémültek. "Kísértet!" - mondták, s félelmükben kiabáltak:
Mt 14.27
Jézus azonban megszólította őket: "Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!"

 

 

Mt 14.28
Erre Péter így szólt: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!"
Mt 14.29
"Gyere!" - felelte. Péter kilépett a bárkából és elindult Jézus felé a vízen.
Mt 14.30
Az erős szél láttára azonban megijedt, és amikor merülni kezdett, felkiáltott: "Uram ments meg!"
Mt 14.31
Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta. "Te kishitű - vonta kérdőre -, miért kételkedtél?"
Mt 14.32
Amikor beszállt a bárkába, a szél nyomban elült.
Mt 14.33
Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és megvallották: "Valóban Isten Fia vagy!" 

 

 

 Jn 6.47
Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van.
Jn 6.48
Én vagyok az élet kenyere.
Jn 6.49
Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak.
Jn 6.50
Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg.
Jn 6.51
Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért."
Jn 6.52
Erre vita támadt a zsidók közt: "Hogy adhatja ez a testét eledelül?"
Jn 6.53
Jézus ezt mondta rá: "Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek.
Jn 6.54
De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon.
Jn 6.55
A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital.
Jn 6.56
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.
Jn 6.57
Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik.
Jn 6.58
Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él."

 

 

 Jn 6.67
Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: "Ti is el akartok menni?"

 

 

 Jn 6.68
Simon Péter felelt neki: "Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás.
Jn 6.69
Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje."
Jn 6.70
Jézus így válaszolt: "Nem tizenkettőtöket választottam ki? De egyikőtök ördög."
Jn 6.71
Júdást értette rajta, az iskarióti Simon fiát. Mert ő lett az árulója, egy a tizenkettő közül.

 

 

 Mt 17.1
Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre.
Mt 17.2
Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.
Mt 17.3
S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele.
Mt 17.4
Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek."
Mt 17.5
Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!"
Mt 17.6
Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek.
Mt 17.7
Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: "Keljetek fel, ne féljetek!"
Mt 17.8
Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust.
Mt 17.9
A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: "Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!"

 

 

 Mt 19.13Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket.

 

 

 Mt 19.14
Jézus azonban így szólt: "Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!"
Mt 19.15
Azzal rájuk tette kezét, s elment onnét.

 

 

 Lk 9.46
Fölmerült köztük a kérdés, hogy közülük ki a nagyobb.
Lk 9.47
Jézus szívük gondolatainak láttán odahívott egy gyereket, maga mellé állította,
Lk 9.48
s így szólt hozzájuk: "Aki befogadja ezt a gyermeket a nevemben, engem fogad be. S aki engem befogad, azt fogadja be, aki küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az az igazán nagy."

 

 

 Lk 9.49
János vette át a szót: "Mester - mondta -, láttunk egy embert, aki ördögöt űzött a nevedben, de megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk."
Lk 9.50
Jézus így válaszolt: "Ne tiltsátok meg! Mert aki nincs ellenetek, az veletek van."

 

 

 Lk 19.1
Aztán odaért Jerikóba és végigment rajta.
Lk 19.2
Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje.
Lk 19.3
Szerette volna látni Jézust szemtől szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt.
Lk 19.4
Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia.
Lk 19.5
Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: "Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom."
Lk 19.6
Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta.

 

 

 Lk 10.38
Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába.
Lk 10.39
Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait.
Lk 10.40
Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: "Uram - méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!"
Lk 10.41
Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít,
Lk 10.42
pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha."

 

 

 Jn 11.17
Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban volt.
Jn 11.18
Betánia Jeruzsálem közelében feküdt, mintegy tizenöt stádiumnyira.
Jn 11.19
Ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy testvérük miatt vigasztalják őket.
Jn 11.20
Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, eléje sietett, Mária pedig otthon maradt.
Jn 11.21
"Uram - szólította meg Márta Jézust -, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem.
Jn 11.22
De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked."
Jn 11.23
Jézus megnyugtatta: "Feltámad testvéred."

 

 

 Jn 11.39
"Hengerítsétek el a követ!" - szólt Jézus. De Márta, az elhunyt nővére tiltakozott: "Uram, már szaga van, hiszen negyednapos."
Jn 11.40
Jézus így felelt: "Nemde azt mondtam: ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?"
Jn 11.41
Erre elhengerítették a követ, Jézus pedig az égre emelte tekintetét és így imádkozott: "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.
Jn 11.42
Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék: te küldtél engem."
Jn 11.43
E szavak után hangosan beszólt: "Lázár, jöjj ki!"
Jn 11.44
S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: "Oldjátok fel, hogy tudjon járni."
Jn 11.45
A zsidók közül, akik fölkeresték Máriát, sokan látták, amit Jézus végbevitt, és hittek benne.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: MAGVETŐ, ZAKEUS
TÜKÖRÁLTALTALÁNYOS 1KORINTUSI 13,12 - © 2008 - 2024 - tukoraltaltalanyos.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat